( forrás: portfolio.hu - 2012.01.27.)
IMF: még nagyobb nadrágszíj- húzás kell sokkhelyzet esetén
Bár nagyon lassú gazdasági növekedés várható idén Magyarországon, mégis szigorú költségvetési politikára és további kiigazításokra van szükség, mert a magas állam- és külső adósság igen sérülékennyé teszi az országot - szögezi le a Nemzetközi Valutaalap friss gazdaságpolitikai értékelője. A szervezet szakértői alap forgatókönyvükben azzal számolnak, hogy a következő években fokozatosan csökkenő pályát mutat majd az államadósság a GDP arányában, de hangsúlyozzák, hogy ezt a forgatókönyvet számos kockázat övezi. Az eurózóna válságának tovagyűrűzése akár olyan stressz helyzetet is előidézhet Magyarországon, amely meredeken emelkedő adósságpályát okoz. Az államadósság ellen vívott kormányzati háborúban ekkor azzal a feladattal szembesülne a kormány, hogy még nagyobb költségvetési nadrágszíj-húzást kell végrehajtania, mint amelyet 2012-2013-ban egyébként is meg kell tennie.
Nagyobb deficittel kell számolni
A magyar kormány és a Bankszövetség közötti, december közepén kötött megállapodás (árfolyamgáthoz kapcsolódó gyűjtőszámla kamata egy részének átvállalása) költségvetési hatása a GDP mintegy 0,4%-át teheti ki, amely nem szerepel a 2012-es büdzsében és a munkáltatói bérkompenzációhoz nyújtott állami segítség 0,2%-os GDP-arányos hatása sincs abban benne - hívja fel a figyelmet a Nemzetközi Valutaalap szakértői stábja. Ez abban a kiegészítő dokumentumban található, amelyet a tegnap megjelent, IV. cikkely szerinti éves gazdaságpolitikai értékeléshez fűzött. Az anyag főbb megállapításairól már tegnap beszámoltunk:
2012.01.25 15:00 »Megjelent az IMF nagyon kritikus véleménye Magyarországról
A kiegészítést azért tartotta fontosnak a szervezet, mert a tavaly december közepi budapesti vizsgálódásait követő hetekben még számos lényeges intézkedést hajtott végre a kormány. Ezek a szervezet meglátása szerint összességében az idei és jövő évi GDP-arányos államháztartási hiányt 0,4-0,4%-ponttal emelhetik meg (ld. alábbi táblázatban részletezve). Emiatt idénre a GDP arányában 3,9%-os, jövőre 4,1%-os deficitet vetít előre a szervezet, míenne van, hogy a költségvetésbe épített jelentős költségvetési tartalékokat év vége körül elköltheti a kormány (a tartalékok potenciális g a magyar kormány idénre 2,5%-os hiányelőrejelzéssel rendelkezik. Az IMF 2012-es friss deficit előrejelzésben azonban az "félelme" is bkiadási tételek). Amennyiben ez nem következik be, akkor az IMF és a kormány közötti hiányelőrejelzési különbség nem tűnik olyan hatalmasnak.
Nehéz dolga lesz a kormánynak
Az IMF kiegészítő anyaga emlékeztet arra, hogy a tartósan gyenge forintárfolyam és magas állampapírpiaci hozamkörnyezet az uniós költségvetési hozzájárulást, illetve az állam kamatkiadásait is emelheti, ami tovább ronthatja a büdzsé egyenlegét. Akármi is történik, az biztos, hogy nehéz lesz a kormánynak elérnie a hivatalos hiánycélokat - rögzíti az anyag.
A nemzetközi szervezet szakértői azonban megjegyzik azt is, hogy a magyar kormány által eddig már bejelentett költségvetési deficitcsökkentő lépések (pl. Széll Kálmán Terv, áfa- és jövedéki adóemelés) megfelelőek arra, hogy a költségvetés elsődleges, azaz kamatfizetések nélküli egyenlege többletet tudjon felmutatni. Az alap előrejelzés szerint ez idén és jövőre 0,5%-ot tehet ki a GDP arányában, és ha a gazdasági ciklusok hatásaitól megtisztítjuk a folyamatokat, akkor 1,9%-os, illetve 2,3%-os strukturális elsődleges többlet adódik az IMF szakértői szerint.
Amennyiben az államadósságra évente kifizetett, a GDP arányában mintegy 4%-nyi kamatot is figyelembe vesszük, akkor a büdzsé strukturális egyenlege a 2011-re kalkulált 5%-os deficitről idénre 2% körülre mérséklődik.
Az IMF alapforgatókönyve szerint (amely a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításának hatásait is tekintetbe veszi) a GDP-arányos adósságpálya mérsékelten csökkenhet a következő két évben a GDP 75-76%-ára, majd 2016-ig 72% körülre.
Ha beüt a "krach"
Az IMF elemzése szokás szerint különböző stressz forgatókönyvek mellett is elvégzi az adósságpálya fenntarthatóságával kapcsolatos vizsgálatot és azt tapasztalta, hogy az előrejelzésére a legfőbb kockázatot az eurózóna adósságválságának eszkalálódása jelenti. Az ugyanis az exportpiacokon keresztül a gazdasági növekedési, azon keresztül a költségvetési egyenleg kilátásokat rontaná. Ebben a stressz forgatókönyvben 3,4%-os recessziót, 12% feletti munkanélküliségi rátát és 5,8%-os büdzséhiányt feltételezett az IMF.
Ha mindez egy átmeneti, de jelentős (400 bázispontos) állampapírpiaci hozamemelkedéssel és tartósan gyengébb forintárfolyammal párosulna, akkor közép távon a GDP-arányos adósságpálya újra emelkedne (2016-ra a GDP 87% körülre nőne). Ahhoz, hogy egy ilyen kedvezőtlen forgatókönyv esetén is stabilizálni lehessen az adósságpályát, a büdzsé elsődleges egyenlegének a GDP legalább 1,5-2,0%-ot elérő többlete lenne szükséges az IMF-stáb szerint.
A fentiek tehát azt jelentik, hogy a kormányzati költségvetési hiánycélokhoz eleve további kiigazító lépéseket kell tennie a kormánynak, ha pedig romlik a konjunkturális helyzet és a piaci nyomás, akkor a nadrágszíjon még inkább szorítani, nem pedig lazítani kell.
Arról, hogy a költségvetési kiigazításhoz az IMF hely területek "átgondolását" kéri a kormánytól, tegnapi cikkünkben már beszámoltunk:
2012.01.25 15:00 »Megjelent az IMF nagyon kritikus véleménye Magyarországról
portfolio
>> előző oldal
|
