(forrás:police.hu - 2010. január 04.)

   
			

Tájékoztató a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. tv. módosításáról

• az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CXXVI. törvényt;
• a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXLI. törvényt;
• a bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXLIX. törvényt.

A Hszt. hivatkozott módosításának a személyi állományt érintő jelentősebb rendelkezései - amelyek a tájékoztatóban külön nem jelzett esetekben 2010. január 1-jétől lépnek hatályba - az alábbiakban foglalhatók össze.

Felmentési védelem kiterjesztése

2010. május 1-jétől az alábbi időszakokban, illetve az azokat követő harminc napon belül sem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel:

• illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek hároméves koráig (a védelem azt a szülőt illeti meg, aki az illetmény nélküli szabadságot utoljára igénybe vette);
• az állomány örökbe fogadni szándékozó tagját - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónapig.

A rész-szolgálatteljesítési időre irányadó szabályok

Az érintett írásbeli kérelmére kötelező heti húsz óra vagy a készenléti jellegű munkakörben a kinevezés szerinti munkaidő mértéke legalább felének megfelelő tartamú rész-szolgálatteljesítési időt engedélyezése, ha a kérelmező a szülési szabadság letöltése után a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe, és az eredeti beosztása - a beosztás jellegéből fakadóan - rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható. Ha az eredeti beosztás rész-szolgálatteljesítési időben nem látható el, a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az eredeti beosztástól eltérő beosztást ajánl fel. Ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az eredeti beosztástól eltérő beosztást nem tud felajánlani, azt írásban köteles indokolni.

A kérelmet az illetmény nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell benyújtatni, amely alapján a rész-szolgálatteljesítési időt a kérelemben megjelölt időpontig, de legfeljebb a gyermek hároméves koráig kell engedélyezni. Vezető beosztás betöltésére rész-szolgálatteljesítési idő nem engedélyezhető.

A heti húsz óra rész-szolgálatteljesítési idő esetén az egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelem csak akkor tagadható meg, ha az szolgálati érdeket sértene vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. Az illetmény, valamint a pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében az időarányosság elve alkalmazandó, ha az arra való jogosultság a szolgálatteljesítési idő mértékével összefügg.

A hivatásos állomány rész-szolgálatteljesítési időben foglalkoztatott tagja nem vezényelhető, nem bízható meg helyettesítéssel, és esetében nem rendelhető el túlszolgálat sem.


Új fogalom-meghatározások

A Hszt. 2.§-a kiegészül a belföldi szolgálati kiküldetés fogalmával: a meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából a szolgálatteljesítési hely közigazgatási határán kívül történő ideiglenes szolgálatteljesítés. Nem tekinthető belföldi szolgálati kiküldetésnek, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítésének természetéből eredően szolgálati feladatait szokásosan a szolgálatteljesítési helye közigazgatási határán kívül teljesíti. Ebből következően ilyen esetben az állomány érintett tagja napidíjra sem jogosult.

A Hszt. kiegészül a készenlét fogalmát meghatározó új 88/A.§-sal: a hivatásos állomány tagja kötelezhető arra, hogy a szolgálatteljesítési időn kívül szolgálati érdekből, szolgálatképes állapotban a szolgálati elöljárója rendelkezése szerinti, olyan elérhető - szolgálati helyen kívüli - helyen tartózkodjon, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető.


Egyenruha viselése nyilvános rendezvényeken, az egyesülési jog korlátozása

A helyszínen szolgálatot ellátók kivételével egyenruha a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen nem viselhető, egyéb politikai rendezvényen, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen pedig csak a fegyveres szervet képviselő személyként, az állományilletékes parancsnok engedélyével.

A nyugállomány tagja egyenruhát a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen és egyéb politikai rendezvényen nem viselhet.

Egyéb, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen a nyugállomány tagja egyenruhát a lakóhely szerint illetékes területi szerv vezetőjének előzetes írásbeli engedélyével viselhet.

A Hszt. módosítása egyértelművé teszi, hogy az egyesülési jog korlátozása nemcsak a társadalmi szervezetekre vonatkozik, a hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat olyan politikai közösséghez vagy tömegmozgalomhoz sem, amelynek tevékenysége a fegyveres szervével ellentétes.


Az érdekképviseleti szervekre vonatkozó szabályok

A módosítás a Hszt. érdekképviseleti szervekre vonatkozó több rendelkezését is érinti:

• az érdekképviseleti szervek tevékenységükkel nem veszélyeztethetik a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartását, nem akadályozhatják meg a hivatásos állomány tagjának a parancsok és intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettsége teljesítését;
• az érdekképviseleti szervek a szolgálati és munkakörülmények körében az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés betartására vonatkozó szabályok megtartását ellenőrizhetik, fő szabályként hivatali munkaidőben, indokolt esetben szolgálatteljesítési időben is; az ellenőrzés a szolgálati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti, illetve nem akadályozhatja;
• a munkaidő-kedvezmény mértéke minden, a szervezeti egységnél szolgálati viszonyban álló szakszervezeti tag után havi 1 órára emelkedik a korábbi, minden három tag után járó két óra helyett.

A szolgálati viszony létesítésével összefüggő feltételekben, illetve a kifogástalan életvitellel összefüggésben történő szigorítások

A szolgálati viszony létesítésével összefüggő kizáró ok lesz, ha:

1. az érintett a betöltendő szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll,
2. büntetőeljárás - a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével - hatálya alatt áll,
3. korábban már rendelkezett hivatásos szolgálati viszonnyal, és az

• a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával
• büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, a szolgálati viszony keretében betöltött szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával,
• hivatásos szolgálatra méltatlanság miatt szűnt meg.

A kizáró ok fennállásának hiányát - a méltatlanság esetét kivéve - a hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írásbeli felhívására évente, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Ha a felhívásra a hivatásos állomány tagja igazolja, hogy vele szemben a kizáró ok nem áll fenn, a fegyveres szerv az igazolás céljából a hatósági bizonyítvány kiadása iránt megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat megtéríti.

A törvény erejénél fogva megszűnik a szolgálati jogviszony, ha a hivatásos állomány tagja nem bizonyítja, hogy az igazolási kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, és az igazolási kötelezettség teljesítését ismételt szabályszerű felhívást követően elmulasztja.

A szolgálati viszony megszűnésének esetei kiegészülnek azzal, ha a betöltött szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás alkalmazására kerül sor.

A méltatlanság megállapítását vonja maga után az alábbi feltételek együttes bekövetkezése akkor is, amennyiben a szolgálati viszony egyéb méltatlansági okból vagy az büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, a szolgálati viszony keretében betöltött szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazása miatt nem szűnik meg:

• ha az állomány tagjának büntetőjogi felelősségét a bíróság a szolgálati viszony keretében vagy annak felhasználásával,
• 2009. december 31-ét követően
• szándékosan elkövetett
• bűncselekmény miatt jogerősen megállapította.

A kifogástalan életvitel ellenőrzése során nem állapítható meg a kifogástalan életvitel, ha az érintett büntetőjogi felelősségét

• hivatalból üldözendő bűncselekmény,
• szándékos elkövetése miatt a bíróság jogerősen megállapította, és
• büntetést szabott ki,
• ha a bűncselekményt 2009. december 31-ét követően követték el.

A változó szolgálatteljesítési hely bevezetése

Kiegészül a Hszt. azzal, hogy hivatásos szolgálati viszony - a kinevezési okmányban felsorolt - változó szolgálatteljesítési helyen történő szolgálatteljesítésre is létesíthető. A részletszabályok a végrehajtási rendeletekben jelennek majd meg.


Nem hivatásos munkakör felajánlása

Ha a hivatásos állomány tagja eredeti szolgálati beosztására egészségi, pszichikai vagy fizikai okból alkalmatlan, felajánlható hivatásos szolgálati beosztás hiányában - beleegyezésével - nem hivatásos munkakörben is foglalkoztatható. Ez az érintett szolgálati jogviszonyát és előmenetelét nem érinti, és a munkáltató oldaláról egyúttal kötelezettséget is jelent, azaz egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság esetén a fegyveres szerv köteles az érintett állapotának, képzettségének, végzettségének és rendfokozatának megfelelő másik hivatásos szolgálati beosztást, ennek hiányában másik, az állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő nem hivatásos munkakört felajánlani. A hivatásos állomány tagját tehát csak akkor lehet felmenteni, ha:

• állapotának megfelelő betöltetlen beosztás vagy nem hivatásos munkakör a fegyveres szervnél nincs, és rendelkezési állományba sem helyezhető,
• a felajánlott másik, állapotának megfelelő beosztást vagy nem hivatásos munkakört nem fogadta el, vagy
• rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett.

A felajánlott hivatásos szolgálati beosztás, illetve nem hivatásos munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül kell írásban nyilatkozni.


A szolgálati nyugdíj csökkentett összegű folyósítása

Amennyiben a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező tagjának a szolgálati viszonyát egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt azért szüntették meg, mert az állapotának megfelelő, részére felajánlott hivatásos szolgálati beosztást vagy nem hivatásos munkakört alapos ok nélkül nem fogadta el, részére a szolgálati nyugdíj 90 %-át kell folyósítani. A felső korhatár betöltésétől, illetve az egészségkárosodás 40 %-os mértékének elérésétől ebben az esetben is a szolgálati nyugdíj teljes összegét kell folyósítani. Alapos oknak kell tekinteni a felajánlott beosztás, munkakör ellátásával kapcsolatos olyan körülményt, amely az érintett életvitelében (különös tekintettel egészségi állapotára, munkába járására, közeli hozzátartozójának ellátására) aránytalan nehézséget okoz.


A hivatásos szolgálat felső korhatárát érintő módosítások

A hivatásos szolgálat felső korhatára - a férfiak öregségi nyugdíjkorhatára helyett - a társadalombiztosítási nyugellátási szabályok szerint az érintettre születési éve alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatáránál öt évvel alacsonyabb korhatár elérése.

Változás, hogy a szolgálat felső korhatárának elérésekor nem kerül sor a nyugállományba helyezésre, ha azt sem az állomány tagja, sem a munkáltatói jogkör gyakorlója nem kezdeményezi. Nincs szükség tehát a jogviszony meghosszabbítására és ehhez a miniszter döntésére. A szolgálat felső korhatárának elérését követően az érintett bármikor tehet nyilatkozatot, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója hozhat döntést a szolgálati jogviszony megszüntetése érdekében. A nyilatkozatot, illetve a döntést a szolgálati nyugállományba helyezés időpontját megelőzően legalább 60 nappal kell előterjeszteni, illetve meghozni. Ha egyik fél sem kezdeményezi a jogviszony megszüntetését, a szolgálati viszony a törvény erejénél fogva az általános társadalombiztosítási nyugellátási szabályok szerint a születési év alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor szűnik meg.

Pozitív változást jelent, hogy nem szüntethető meg a szolgálat felső korhatárát megelőző 5 évben a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt felmentéssel, ha szolgálati nyugdíjra még nem jogosult.


Hivatásos állományba történő visszavétel

A módosítás bővíti az állományba történő visszavétel lehetőségeit. Lehetséges lesz a reaktiválás akkor is, ha:

• a felmentésre azért került sor, mert aberendelés, más szervhez vezénylés, illetve nemzetközi szervezetnél végzett tevékenység megszűnése után a végzettségnek, képzettségnek és rendfokozatnak megfelelő beosztás nem biztosítható és rendelkezési állományba sem helyezhető,
• a felmentés oka egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság volt.

A reaktiválás feltétele az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság, illetve az, hogy a hivatásos állomány tagjára vonatkozó felső korhatár eléréséig a szolgálati nyugdíjjogosultság megszerezhető legyen. A visszavétel esetén legfeljebb 6 hónap próbaidő köthető ki, ha a szolgálati viszony megszűnése óta legalább egy év eltelt. A visszavételre továbbra is legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.

A hivatásos állomány nyugállományba helyezett tagja csak akkor vehető vissza, ha a szolgálati nyugellátásának folyósítását a hivatásos szolgálat idejére szünetelteti. Ezzel összefüggő új előírás, hogy a hivatásos állomány 2009. december 31-ig visszavett tagjának szolgálati viszonya törvény erejénél fogva megszűnik, ha szolgálati nyugdíja folyósításának szüneteltetését 2010. január 30-ig nem kezdeményezi a nyugdíjfolyósító szervnél.


Kötelező védőoltásra és vizsgálatra vonatkozó előírások

A hivatásos állomány tagja köteles a miniszter által meghatározott felméréseknek, szűréseknek és vizsgálatoknak, a külön jogszabályban foglalt esetben kötelező védőoltásnak magát - az egészségügyről szóló törvényben foglalt korlátozásokkal - alávetni. A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan - így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során - a hivatásos állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében kötelező védőoltás elrendelésének van helye.

A kötelező védőoltást a fegyveres szerv egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős vezető főorvos javaslatára az országos parancsnok rendeli el. Az elrendelt kötelező védőoltás alól a mentesítést a hivatásos állomány védőoltásra kötelezett tagja, törvényes képviselője, illetve kezelőorvosa a fegyveres szerv egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős főorvosnál kezdeményezheti. A védőoltásra kötelezéssel kapcsolatban benyújtott szolgálati panasz benyújtásának a védőoltás beadására halasztó hatálya van.


Új mentesülési esetek a szolgálat alól

A szolgálatteljesítési kötelezettsége alóli mentesülés esetei kiegészülnek az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggő vizsgálat, valamint a tanúzási kötelezettség teljesítése esetén a megjelenéshez és a kötelezettség teljesítéséhez szükséges időtartamával.

A korábbi szabályozástól eltérően a gyermekét egyedül nevelőt nemétől függetlenül nem lehet éjszakai szolgálatteljesítésre, illetve 24 órás szolgálatra beosztani gyermekének 6 éves koráig, ha annak felügyeletét más nem tudja ellátni. A gyermek egy éves koráig a gyermekápolás céljából járó egészségügyi szabadságot nemcsak az anya, hanem a szülők választása alapján bármelyik hivatásos állományú szülő igénybe veheti.


Tanulmányi szerződésekre vonatkozó szabályok módosítása

A tanulmányi szerződés megkötésére irányuló szabályozás kiegészül azzal, hogy nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját kötelezte. A tanulmányi szerződést, illetve a kötelezést - a lényegi tartalmi elemek (képzés tárgya, időtartama, helye, teljesítés módja, határideje, költségek viselése, kötelezettségek) rögzítésével - írásba kell foglalni.


Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díj megállapítása

Negatív irányú változás, hogy az egészségügyi szabadság időtartamára a hivatásos állomány tagját évente csak 30 naptári napig illeti meg a távolléti díj teljes összege, amennyiben az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja. A 31. naptári naptól a távolléti díj, illetve térítés 90 %-át kell folyósítani.

Az adójogszabályok módosításával összefüggő módosítások - ruházati utánpótlási ellátmány és választható juttatások.

Az adójogszabályok változása miatt a ruházati utánpótlási ellátmány felhasználását ruházati termékről szóló számlával kell igazolni. Ebben az esetben az ellátmány a személyi jövedelemadó szempontjából természetbeni juttatásként kiadott munkaruházatnak minősül, így nem von maga után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget. A számlával történő elszámolás részletszabályait, az elszámolás határidejét a Rendőrség, a Rendőrtiszti Főiskola és a rendészeti szakközépiskolák egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 12/2009. (IV. 30.) IRM rendelet még előkészítés alatt álló módosítása határozza meg.

Kiegészül a Hszt. a választható juttatásokra vonatkozó szabályozással. A hivatásos állomány tagja természetbeni juttatásként - választása szerint - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, valamint (5) bekezdésében felsorolt juttatásokra legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internet használatra jogosult. A felsorolt juttatások közé tartozik:

• az üdülési csekk,
• a meleg étkeztetés,
• az iskolakezdési támogatás,
• a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet,
• az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba;
• az internet használati díj hozzájárulás.

A miniszter utasításban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja. A természetbeni juttatás éves összegét a miniszter utasításban határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap háromszorosánál, és nem lehet magasabb az illetményalap tizenötszörösénél. Ennek összege fedezetet biztosít az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő fegyveres szervet terhelő közterhek megfizetésére is.

Nem jogosult természetbeni juttatásra a hivatásos állomány tagja:

• ha a tartós külszolgálaton van, illetve a nemzeti szakértőként foglalkoztatják,
• azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy távolléti díjra nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.

Írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 31-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezéskor kell nyilatkozni arról, hogy a nyilatkozattevő a természetbeni juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt.


A tanácsosi és a főtanácsosi cím megvonásnak új kötelező esete

Kiegészülnek a tanácsosi és a főtanácsosi cím megvonásának kötelező esetei, így kell eljárni, ha a bíróság - megrovás és járművezetéstől eltiltás kivételével - büntetést szabott ki vagy intézkedést alkalmazott, feltéve, hogy az érintett szolgálati viszonya e törvény alapján nem szűnt meg.

Pénzbírság kiszabásának kizárása objektív felelősség alapjául szolgáló szabálysértés miatt indított fegyelmi eljárás esetén.

Fegyelmi eljárásban pénzbírság fenyítés nem alkalmazható, ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt külön jogszabály alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye. Ebből az is egyértelmű, hogy a szolgálattal összefüggésben elkövetett közlekedési szabálysértések esetén a közigazgatási eljárás mellett fegyelmi eljárást is kell indítani.


Fegyelmi eljárással kapcsolatos egyéb módosítások

Szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabása esetén az eljárás alá vont személyt az eljárás jogerős befejezésének időpontja helyett a határozat végrehajtásáig terjedő időre kell felfüggeszteni. A fenyítést az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől, szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés alkalmazása esetén a másodfokú, illetve a miniszter által hozott határozat közlésétől számított 30 napon belül végre kell hajtani. Utóbbi fenyítések esetén tehát nem feltétele a végrehajtásnak a határozat jogerőre emelkedése.

A szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés alkalmazása esetén az eljárás alá vont személy kérheti az eredeti szolgálati beosztásban történő továbbfoglalkoztatását, ha a bíróság megállapítja, hogy a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy a fenyítés nem áll arányban az elkövetett fegyelemsértés súlyával.

A fegyelmi eljárás szabályai kiegészülnek a tanú személyi adatainak zárt kezelésére vonatkozó szabályokkal.


Vezetői kinevezés visszavonása

A vezetői beosztásról történő lemondás visszavonható, ha nincs az érintett végzettségének, képzettségének megfelelő munkakör, illetve a felajánlott munkakört megismeri, és ennek tükrében kívánja visszavonni a lemondást. Amennyiben a fegyveres szervnél felajánlható másik beosztás nincs, de az a későbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével - a vezetői besorolásának megfelelő, de vezetői pótlékkal csökkentett illetmény folyósítása mellett - a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig rendelkezési állományba helyezhető.

Más helységbe történő vezénylés szabályainak változása

A Rendőrség esetében a más helységbe való vezénylések együttes időtartama 3 évenként - az általánosan irányadó 6 hónap helyett - a 8 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés időtartamának befejezésétől számított 3 hónapon belül - általános szabály ebben az esetben 6 hónap - újabb vezénylésre nem kerülhet sor, ha a vezénylés időtartama a 30 napot meghaladta. Ezeket a korlátozásokat nem kell alkalmazni, ha a hivatásos állomány tagja a más helységbe vezényléssel az eredeti szolgálatteljesítési hely, illetve lakóhely 50 km-es körzetében teljesít szolgálatot és a vezényléshez hozzájárult.

A Rendőrség különleges állományába tartozókra vonatkozó előírások

Teljesen új szabályozással egészül ki a Hszt. a Rendőrség különleges állományába tartozók határozott idejű szolgálati viszonyára vonatkozó előírások meghatározása érdekében.

A szabályozás főbb elemei:

1. a Hszt. végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott beosztások betöltésére létesíthető;
2. a 60. életévét be nem töltött, legalább két éve szolgálati nyugállományba tartozó, magyar állampolgárságú, a nemzetbiztonsági feltételeknek megfelelő, legfeljebb alezredes rendfokozatú, a beosztáshoz meghatározott képzettséggel rendelkező rendőrrel, illetve nyugállományú határőrrel létesíthető;
3. kettő, vagy három évre létesíthető, amely - legfeljebb a rendőr 62. életévének betöltéséig - két alkalommal, esetenként legfeljebb három évvel meghosszabbítható;
4. havonta legfeljebb a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott éves keretösszeg egytizenketted részének megfelelő illetmény jár;
5. a rendőr tulajdonában lévő anyagi eszközök szolgálati célú felhasználásáért a miniszter költségtérítést állapíthat meg;
6. a feladatokat kötött szolgálati időbeosztás nélkül, a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott rendben kell ellátni, azonban ha a rendőr a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak, haladéktalanul köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni.

Szakközépiskolai idő beszámítása

A szakközépiskolai idő beszámításával összefüggésben a módosítás rendelkezik arról, hogy a felmentési idő, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni a szakmunkásképzést végző szakközépiskolában 1977. január 1-je és 1990. március 15-e között folytatott tanulmányok idejét is, ha:

• a jogosult szakmunkásként való foglalkoztatásra is jogosító képzésben részesült, és
• ezt a tanulmányi időt a szolgálati viszonyban töltött időbe - 2009. március 6-ig hivatalból, illetve 2009. március 6-ig benyújtott kérelme alapján 2009. augusztus 31-ig - beszámították.

Szolgálati idő kedvezményes számítására vonatkozó rendelkezések módosítása

Módosulnak a szolgálati idő kedvezményes számítására vonatkozó rendelkezések is. A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a szolgálati viszonyban eltöltött idő kétszeres számítására:

• a háborús, rendkívüli vagy különösen veszélyes körülmények között külföldön szolgálatot teljesítők,
• a Rendőrségnek a terrorcselekmények elhárítására létrehozott szervezeti egységénél tényleges terrorelhárítói feladatokat teljesítők jogosultak.

Ebből következően tehát a szolgálati idő kétszeres számításához nem elegendő például önmagában a különösen veszélyes körülmények fennállása, ha a szolgálatteljesítésre nem külföldön kerül sor. Nem elegendő önmagában az sem, ha valaki elvileg esetleg terror-elhárítási feladatok körébe sorolható tevékenységet is elláthat, ha nem tartozik kifejezetten a terrorcselekmények elhárítására létrehozott szervezeti egység állományába.

police.hu

oldal eleje

>> előző oldal